Hanna egy kedves fotóstársam kislánya, aki már igencsak hozzá van szokva a fényképezőgépekhez és a legkülönfélébb kellékekhez.
A dunakeszi lovardánál fotóztunk, ahol van magas fű, földút, szalmabála, kopott faajtók és persze lovak is, úgyhogy elvileg ideális helyszín. Sajnos megint a szúnyogokkal kellett közelharcot vívnunk, nélkülük biztosan több mosolyt kaptunk volna...
A legédesebb dolog ezen a délutánon az volt, hogy mikor pakoltunk vissza az autókba, Hanna  fáradtan és összecsipkedve beült a kis autósülésébe és a megérdemelt kekszet majszolva megköszönte a fotózást, teljesen magától :-)

Ez a nyár nem a szabadtéri fotósok álma: kiszámíthatatlan az idő és esznek a szúnyogok :-(
Nemhogy napokkal, de órákkal előre sem lehet megmondani, sütni fog-e a nap, vagy csöpögni fog az eső, 32 fok lesz, vagy 23...
Ilyenkor mélységesen átérzem az esküvőfotósok helyzetét, ráadásul ott azt sem lehet mondani, hogy oké akkor áttesszük holnapra.

A két szépséges nagylánnyal a stúdióhoz közeli kis réten fotóztunk, de már mikor megjöttek, vészjóslóan közeledtek a felhők. Körülbelül negyed óránk volt a kinti fotókra, aztán nagy cseppekben esni kezdett az eső, mi meg székestül és bőröndöstül spuriztunk vissza a stúdióba. A kinti fotókra azért mégis sikerült egy kis napfényt csempészni: a lányoknak a mosolyukkal, nekem meg egy kis utómunkával :-)

Lillát a szülei elhozták hozzám a stúdióba. Szoktam mondani, hogy az alvós képek készítése egyhónapos kor felett már sokkal több időt és türelmet igényel, mint még egészen újszülött korban és ez most is így volt. De nem adtuk fel és jól tettük :-)

Pannikának már a neve is érdekes, mert nem is így hívják :-) 
Petra Anna egyébként és ebből lett ez a becézés.  Két és fél hónapos volt, mikor fotóztam.

Aki a középiskolából ismer, nézze meg a képeket és kezdjen el találgatni, hogy kik a szülők :-D  de gyorsan, mert az egyiken picit rajta vannak ők is.
Arra jöttem rá, hogy eddig 3 olyan családot fotóztam, akiket a gimiből ismerek és mindhárom családban az anyuka és az apuka is osztály- vagy évfolyamtársam volt. Dávidnak (aki a reptéren apukája nyakában sétált és nehezítésként apa szeme elé tette a kellékfényképezőt) itt kívánok nagyon boldog hatodik születésnapot!!! ((puszi))

Jöjjön tehát Pannika :-)

A nyár folyamán többször kell majd még mennem Szegedre, ezért aki arról a környékről szeretne családi fotózást, annak nagyon kedvezményesen számítom fel az útiköltséget az általam meghatározott napokon. Úgyis megyek, úgyis nálam lesz a gép, miért ne pakolnám tele az autót fotós kellékekkel? :-)
Ha szeretnél élni a lehetőséggel, keress meg e-mailen vagy telefonon, ha pedig ismersz valakit, akit érdekelhetne, kérlek add meg neki a fotóblogom címét!

Legutóbbi szegedi kiruccanásom alkalmával egy csupaszem-csupamosoly 9 hónapos babát fotóztam, aztán este a Tankcsapda-koncertet  :-)
A délelőtt egyik kedvenc képe:


Az esti szuperkoncerten sem tudtam azért teljesen kibújni a babafotós bőrömből, ezt a picifiút például muszáj volt lefotóznom :-)